A kovácsolás a kovácsolás és bélyegzés gyűjtőneve.Ez egy olyan alakítási feldolgozási eljárás, amely a kovácsológép kalapácsát, üllőjét és lyukasztóját használja, hogy nyomást gyakoroljon a nyersdarabra, hogy plasztikus deformációt okozzon a kívánt alakú és méretű részek előállításához.
Mi a kovácsolás
A kovácsolás során a teljes nyersdarab jelentős képlékeny deformáción és viszonylag nagy mértékű képlékeny áramláson megy keresztül.A bélyegzési folyamat során a nyersdarabot elsősorban az egyes alkatrészterületek térbeli helyzetének megváltoztatásával alakítják ki, és nincs benne nagy távolságra történő plasztikus áramlás.A kovácsolást elsősorban fém alkatrészek feldolgozására használják.Használható bizonyos nemfémek, például műszaki műanyagok, gumi, kerámia nyersanyagok, téglák feldolgozására, valamint kompozit anyagok alakítására is.
A hengerlés, húzás stb. a kovácsoló- és kohászati iparban mind műanyag- vagy nyomásfeldolgozás.A kovácsolást azonban főként fémalkatrészek, míg a hengerlést és a húzást főként általános célú fémanyagok, például lemezek, szalagok, csövek, profilok és huzalok előállítására használják.
A kovácsolás osztályozása
A kovácsolást elsősorban az alakítási módszer és az alakváltozási hőmérséklet szerint osztályozzák.Az alakítási módszer szerint a kovácsolás két kategóriába sorolható: kovácsolás és sajtolás.A deformációs hőmérséklet szerint a kovácsolás meleg kovácsolásra, hideg kovácsolásra, meleg kovácsolásra és izoterm kovácsolásra osztható.
1. Meleg kovácsolás
A melegkovácsolás a fém átkristályosodási hőmérséklete felett végzett kovácsolás.A hőmérséklet növelése javíthatja a fém plaszticitását, ami előnyös a munkadarab belső minőségének javításához, és csökkenti a repedés valószínűségét.A magas hőmérséklet csökkentheti a fém deformációval szembeni ellenállását és csökkentheti a szükséges mennyiségetkovácsoló gépek.Azonban sok forró kovácsolási eljárás létezik, a munkadarab pontossága gyenge, és a felület nem sima.A kovácsolt anyagok pedig hajlamosak az oxidációra, dekarbonizációra és égési sérülésekre.Ha a munkadarab nagy és vastag, az anyag nagy szilárdságú és alacsony plaszticitású (például extra vastag lemezek hengerhajlítása, magas széntartalmú acélrudak húzása stb.), és melegkovácsolást alkalmaznak.
Az általánosan használt melegkovácsolási hőmérsékletek a következők: szénacél 800 ~ 1250 ℃;ötvözött szerkezeti acél 850 ~ 1150 ℃;gyorsacél 900 ~ 1100 ℃;általánosan használt alumíniumötvözet 380 ~ 500 ℃;ötvözet 850 ~ 1000 ℃;sárgaréz 700-900 ℃.
2. Hideg kovácsolás
A hidegkovácsolás a fém átkristályosodási hőmérséklete alatt végzett kovácsolás.Általánosságban elmondható, hogy a hidegkovácsolás szobahőmérsékleten végzett kovácsolást jelent.
A szobahőmérsékleten hidegkovácsolással kialakított munkadarabok nagy alak- és méretpontossággal, sima felülettel, kevés megmunkálási lépéssel rendelkeznek, és kényelmesek az automatizált gyártáshoz.Sok hidegen kovácsolt és hidegen sajtolt alkatrész közvetlenül felhasználható alkatrészként vagy termékként, megmunkálás nélkül.A hidegkovácsolás során azonban a fém alacsony plaszticitása miatt könnyen előfordulhat repedés az alakváltozás során, és nagy az alakváltozási ellenállás, ami nagy tonnás kovácsológépet igényel.
3. Meleg kovácsolás
A normál hőmérsékletnél magasabb, de az újrakristályosodási hőmérsékletet meg nem haladó hőmérsékletű kovácsolást melegkovácsolásnak nevezzük.A fém előmelegített, és a fűtési hőmérséklet sokkal alacsonyabb, mint a melegkovácsolásé.A meleg kovácsolás nagyobb pontossággal, simább felülettel és alacsony deformációs ellenállással rendelkezik.
4. Izoterm kovácsolás
Az izoterm kovácsolás állandóan tartja a nyersdarab hőmérsékletét a teljes alakítási folyamat során.Az izoterm kovácsolás célja bizonyos fémek nagy plaszticitásának teljes kihasználása ugyanazon a hőmérsékleten, vagy meghatározott szerkezetek és tulajdonságok elérése.Az izoterm kovácsolás megköveteli a forma és a rossz anyag állandó hőmérsékleten tartását, ami magas költségeket igényel, és csak speciális kovácsolási eljárásokhoz, például szuperplasztikus alakításhoz használják.
A kovácsolás jellemzői
A kovácsolás megváltoztathatja a fémszerkezetet és javíthatja a fém tulajdonságait.A tuskó melegkovácsolása után az öntött állapotban lévő eredeti lazaságot, pórusokat, mikrorepedéseket stb. tömörítik vagy hegesztik.Az eredeti dendritek feltörnek, így a szemcsék finomabbak lesznek.Ezzel egyidejűleg megváltozik az eredeti keményfém szegregáció és az egyenetlen eloszlás.Tegye egységessé a szerkezetet, hogy sűrű, egyenletes, finom, jó összteljesítményű és megbízható használatú kovácsolást kapjon.A kovácsolás melegkovácsolással történő deformálódása után a fém rostos szerkezetű.A hidegkovácsolás deformációja után a fémkristály rendezett lesz.
A kovácsolás célja, hogy a fémet plasztikusan áramolják, hogy a kívánt alakú munkadarabot alakítsák ki.A fém térfogata nem változik külső erő hatására képlékeny áramlás után, és a fém mindig a legkisebb ellenállású alkatrészhez áramlik.A gyártás során a munkadarab alakját gyakran ezeknek a törvényeknek megfelelően szabályozzák az olyan deformációk elérése érdekében, mint a vastagodás, nyúlás, tágulás, hajlítás és mélyhúzás.
A kovácsolt munkadarab mérete pontos és alkalmas a tömeggyártás megszervezésére.A formázás méretei olyan alkalmazásokban, mint a kovácsolás, az extrudálás és a sajtolás, pontosak és stabilak.A nagy hatékonyságú kovácsológépek és az automatikus kovácsoló gyártósorok speciális tömeg- vagy tömeggyártás megszervezésére használhatók.
Az általánosan használt kovácsológépek közé tartoznak a kovácsoló kalapácsok,hidraulikus présekés mechanikus prések.A kovácsoló kalapács nagy ütközési sebességgel rendelkezik, ami előnyös a fém plasztikus áramlásához, de vibrációt kelt.A hidraulikus prés statikus kovácsolást használ, ami előnyös a fém kovácsolásához és a szerkezet javításához.A munka stabil, de a termelékenység alacsony.A mechanikus prés fix löketű, könnyen gépesíthető és automatizálható.
Kovácsolástechnika fejlesztési irányzata
1) A kovácsolt alkatrészek belső minőségének javítása, elsősorban mechanikai tulajdonságaik (szilárdság, plaszticitás, szívósság, kifáradási szilárdság) és megbízhatóságuk javítása érdekében.
Ez a fémek képlékeny alakváltozásának elméletének jobb alkalmazását igényli.Alkalmazzon eredendően jobb minőségű anyagokat, például vákuumkezelt acélt és vákuumolvasztott acélt.A kovácsolás előtti melegítést és a kovácsolás hőkezelését megfelelően végezze el.A kovácsolt alkatrészek szigorúbb és kiterjedtebb, roncsolásmentes vizsgálata.
2) A precíziós kovácsolás és precíziós bélyegzés technológia továbbfejlesztése.A nem forgácsoló feldolgozás a legfontosabb intézkedés és irány a gépipar számára az anyagfelhasználás javítása, a munka termelékenységének javítása és az energiafelhasználás csökkentése érdekében.A kovácsolt nyersdarabok nem oxidatív melegítésének, valamint a nagy keménységű, kopásálló, hosszú élettartamú formaanyagok és felületkezelési módszerek fejlesztése elősegíti a precíziós kovácsolás és precíziós sajtolás kiterjesztett alkalmazását.
3) Fejlesszen ki kovácsoló berendezéseket és kovácsoló gyártósorokat nagyobb termelékenységgel és automatizálással.Speciális termelés esetén a munkatermelékenység jelentősen javul, és a kovácsolási költségek csökkennek.
4) Rugalmas kovácsoló alakító rendszerek kidolgozása (csoportos technológia alkalmazása, gyors szerszámcsere stb.).Ez lehetővé teszi a sokféle, kis szériás kovácsolást a nagy hatékonyságú és nagymértékben automatizált kovácsolóberendezések vagy gyártósorok használatához.Termelékenységét és gazdaságosságát közelítse a tömegtermelés szintjéhez.
5) Új anyagok kidolgozása, például porkohászati anyagok (különösen kétrétegű fémpor), folyékony fémek, szálerősítésű műanyagok és egyéb kompozit anyagok kovácsolási feldolgozási módszerei.Olyan technológiák fejlesztése, mint a szuperplasztikus alakítás, a nagy energiájú alakítás és a belső nagynyomású alakítás.
Feladás időpontja: 2024-04-04